Hasznos Információk:

Egészségvédelem
Oltás
Parazitamentesítés-megelőzés
Féreghajtás
Bolhairtás
Kullancs
Allergiateszt kutyáknak és macskáknak
Mikrochip, egyedi azonosítási rendszer (Indexel)
Dysplasia-szűrés
Műtét
Idős állatok komplex vizsgálata
Kölyökkutya vásárlása
Ivartalanítás


Egészségvédelem

Feltöltés alatt


Oltás

Feltöltés alatt


Parazitamentesítés-megelőzés

Féreghajtás

A ragadozó állatok - így a kutya és a macska is - nagyon gyakran találkoznak ezekkel a hívatlan vendégekkel. Magyarországon minden második kutya bélférgekkel fertőzött, ezek a paraziták gyakoribbak, mint hinné! Az, hogy Ön esetleg nem látja kedvencének ürülékében a kifejlett férgeket, még nem jelenti, hogy az állat nem férges! A férgesség az esetek többségében nem jár látható tünetekkel.

Miért is van szükség rendszeres féreghajtásra?
A féregfertőzöttség állategészségügyi jelentősége az általuk okozott látható (végbéltájék viszketése, nyugtalanság, fogyás, bágyadtság, hasmenés, hányás, vérszegénység, súlyos esetben idegrendszeri tünetek is) és láthatatlan (csökkent emésztés, rossz tápanyagértékesítés, vékonybélgyulladás) károsodásokban áll. Emellett még nem szabad megfeledkeznünk humán egészségügyi vonatkozásairól, ugyanis egyes féregfajok az emberre (különösen a gyerekekre!) is veszélyesek!

A fent leírtakból is kiderül, hogy nem szabad egy legyintéssel elintézni, hogy "Az én kutyám sosem volt férges!", hanem célszerű rendszeresen adagolt széles hatásspektrumú (nem csak egy féregfajta ellen ható) készítményekkel védekezni. Ezek lehetnek tabletták, paszták, sőt, már kaphatók bőrre cseppenthető, külső és belső parazitákra is ható "spot on"-ok is.

Fontos, hogy az állat fajának és súlyának megfelelő adagot adjuk, így nem tanácsolnám a szűkebb spektrumú és amúgy is bonyolultabb adagolást megkövetelő emberi célra készült tablettákat, illetve a fokhagymával történő "kezelést" sem.

A leggyakrabban előforduló férgek, amelyek az embert is megfertőzhetik: az orsóférgek, a galandférgek, ill. a kampósfejű férgek.

Hogyan fertőződhet kedvencünk?

Az egyes féregfajok különböző módokon juthatnak be a gazdaszervezetbe: pete- vagy lárva állapotban szájon át, többek közt fertőzött nyers hús elfogyasztásával, más állat bélsarával való érintkezéssel, az anyaállat tejéből, fertőzött zsákmányállat elfogyasztásával, sőt, bolháktól is lehet féreggel fertőződni (csípés által is, ill. ha a kutya szétharapja a bolhát). Fertőződhet a kölyök is még az anyaméhben, és ritkán előfordulhat, hogy bőrön át jut be az ún. vándorló lárva.

Milyen tünetekkel jár a férgesség?

Kismértékű féregfertőzöttség nem feltétlenül jár látható tünetekkel. Az élősködők jelenléte azonban ilyenkor sem kívánatos, ugyanis rontják a tápanyagértékesítést: „elszívják” a gazdaállat szervezetétől a táplálékot, így az a nagymennyiségű eledel fogyasztása ellenére sem hízik, sőt, esetenként fogy is.

Súlyosabb esetben a tulajdonos az állat nyugtalanságát, a végbéltájék felé való kapkodást, „szánkázást” tapasztal, később hasmenés, hányás jelentkezik a vékonybélgyulladás tüneteként (esetenként akár véres, vércsíkos-nyálkás hasmenés). A fertőzött állat bágyadtabb a szokásosnál, szőre fénytelen és hullik. Egyes férgek (pl.Toxocara canis) a tüdőt támadják meg, ezért köhögés, orrváladékozás jelentkezhet.

Mikor és hogyan végezzük a féreghajtást?

Rendszeresen féregtelenítsük állatainkat (ahol több állat van egy háztartásban, lehetőleg egyszerre, hogy vissza ne fertőzzék egymást), 3-4 havonta Amennyiben a féregtelenítő gyógyszer beadása után férgek ürülését tapasztaljuk a bélsárban, 10 nap múlva meg kell ismételni a kezelést.

Vemhes szukát az ellés előtt 2-3 héttel, majd az ellés után a kölykökkel együtt 2-3 hetente az elválasztásig (5-6 hetes kor).

Macskakölyköket az anyaállattal együtt 3, majd 6 hetes korban, később szintén 3-4 havonta.

Kölyökállatoknál még paszta formátumú készítményeket alkalmazzunk , később testnagyságtól függően már el lehet kezdeni a tablettákkal való féreghajtást. Azért a testnagyság függvénye, mert 1 tabletta kutyák esetében általában 10 (macskáknál 4) testtömegkilogrammra hatásos, így pl. egy 5 kg-os kölyöknek már adhatunk fél tablettát. Az adagolásnál általában érdemes szem előtt tartani, hogy a férgekre ható készítmények az emlősállatok szervezetében kárt nem okoznak, így inkább kicsit felül kell őket dozírozni, mint alul (pl. egy 8 kilós kutyának nyugodtan adhatunk egy egész tablettát).

Felnőtt állatoknál tanácsos a féreghajtást negyedévente elvégezni, akkor is, ha nem látható féreg a bélsárban. Kutyák esetében már rendeleti szabályozás is előírja az évente legalább egyszer, a kötelező veszettség elleni védőoltással egyidejűleg. (81/2002.FVM rendelet(IX.4.) 8.§.)

Hogyan előzzük meg a férgekkel való fertőződést?

A szájon át való fertőződés megelőzése érdekében fontos, hogy ne etesse nyers hússal vagy zsigerekkel kedvencét.

Óvja őt bármilyen pocsolyából, patakból, tóból való ivástól, mert azok állati ürülékkel szennyezett lehetnek.

Rendszeresen takarítsa össze a kutya- és macskaürüléket az állatok tartózkodási helyén (ajánlott az utcán is felszedni kutyánk "nyomait"), hogy ne dúsulhasson fel a környezetben sem a féregpete!

Mindig mosson kezet, miután állataival foglalkozott, és szoktassa erre gyermekeit is!

A gyerekek ne játsszanak olyan területen, amely kutya- vagy macskaürülékkel szennyezett lehet (legkönnyebben az ilyen homokozókban fertőződhetnek)!

Rendszeresen bolhátlanítsa is állatait!



Bolhairtás

Feltöltés alatt



Kullancs

Sokat hallani mostanában ezekről a különös életmódot folytató parazitákról, és sok tévhit is elterjedt velük kapcsolatban.

Mikor is aktuális a kullancskérdés?

Többek közt az egyik általánosan elterjedt, téves nézet róluk, hogy nyáron „támadnak”. Pedig a valódi kullancs-szezon a május-június eleji, illetve a szeptemberi enyhébb időszak; a nagy nyári hőségeket a kullancsok sem szeretik. Éppen ezért a tavaszi, és a nyár végi-ősz eleji időszakban nagyon fontos, hogy figyeljük kedvenceinket, nem gyűjtöttek-e be néhány "potyautast" sétáik során. (Idén februárban is volt egy kullancs-hullám, amikor enyhült az idő a kemény tél után!)
Hol élnek a kullancsok?

Ezek az állatok feltétlen vérparaziták, ami annyit jelent, hogy kizárólag vérrel táplálkoznak. Tehát fejlődésükhöz újra és újra fel kell keresniük egy gazdaszervezetet, ami lehet emlős, madár, hüllő, sőt esetenként egy-egy kétéltű is áldozatul esik. Életük 90%-át azonban a környezetben töltik. Itt ismét el kell oszlatnunk egy elterjedt tévhitet: nem a fákról ugranak kiszemelt áldozataikra, hanem elsősorban a rétek, parkok, kertek (!) talajközeli, páradús, fényszegény részeit kedvelik. Azaz gyakran egy fűszálra kapaszkodva várják megfelelő áldozatukat, amelyet kifinomult érzékszerveikkel "kiszagolnak". A gazdaállatra kapaszkodva aztán akár órákig is keresik a vérszívásra megfelelő részt (ahol vékony a bőr, így elsősorban a hónalj- és combhajlatok, nyak, fej). Itt a felhámot fájdalommentesen átvágják, és szájszervüket cementszerű anyaggal rögzítik a bőrhöz.

Mik a veszélyei, ha kullancs kerül kedvencünkre?

A kullancsok nem is vérszívásukkal okozzák a legnagyobb kárt, hanem az általuk terjesztett betegségekkel. Éppen ezért, ha már felfedeztük állatunkon a parazitát – ami a néhány mm-es nagyságtól akár 1 cm-ig is növekedhet -, minél előbb törekedjünk az eltávolítására. Nem érdemes semmilyen anyagot kenni a környékére, ugyanis a már említett rögzítési módszerük miatt, ha magát a kullancsot el is pusztítjuk, nem esik ki magától, és így a fertőzés veszélye továbbra is fennáll. Legjobb egy csavaró mozdulattal eltávolítani az élősködőt, de ha nem szívesen vállalkozunk erre a feladatra, vagy tartunk attól, hogy esetleg a feje bentszakad, akkor keressük fel állatorvosunkat mielőbb.

A kullancsok tehát terjeszthetnek különféle betegségeket, vírusokat, baktériumokat (mint pl. az emberre is veszélyes Lyme-kór kórokozóját), illetve különféle egysejtűeket. ez utóbbiak közül kiemelt jelentőségűek a Babesia-fajok, amelyek sajnos az utóbbi években Magyarországon is egyre elterjedtebbek, és akár halálos kimenetelű betegséget is okozhatnak kutyákban (emberre nem veszélyesek). Ezért, ha már el is távolítottuk a kullancsot, egy hétig mindenképpen fokozottan figyeljük kedvencünket, nincsenek-e szokatlan tünetei. Leggyakrabban magas, akár 40.0 °C feletti lázzal jár a betegség, a kutya levert, bágyadt, étvágytalan, hányás is jelentkezhet. Mivel a Babesia a vörösvérsejtek szétesését okozza, a szemfehérje besárgulhat, a vizelet pedig sötétedik, esetenként akár kávébarna színű is lehet. Ha ilyesmit tapasztalunk, haladéktalanul vigyük állatorvoshoz a kutyát, mert ebben a stádiumban már komoly kezelést igényel (infúziós terápia).

Hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen?

Sokféle készítmény kapható, többek közt parazita elleni nyakörvek, illetve különféle cseppentős készítmények, amelyeket a két lapocka közti tájékon a bőrre kell adagolni, és 1 hónapos védettséget nyújtanak kutyánknak-macskánknak egyaránt ezek ellen a kellemetlen paraziták ellen, illetve bolhák ellen egyaránt. Érdemes ezekből is minőségi termékeket vásárolni, mert itt is sokszor az olcsó a drága, azaz egy gyengébb minőségű nyakörv például nem nyújt kellő védelmet.

Amennyiben konkrét kérdése van az egyes készítményekkel kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére személyesen, ill. a 425-4404, valamint a 425-3205-ös telefonszámon.

Végül egy érdekesség: kevés olyan ellenálló élőlényt találunk, mint a kullancs. Akár egy évig is elélnek vérszívás nélkül, kivárva a számukra megfelelő körülményeket.

Érdemes tehát odafigyelni a most következő időszakban emberre-állatra egyaránt, nem támadta-e meg kullancs egy-egy kirándulás során, vagy - a saját kertben akár!



Allergiateszt kutyáknak és macskáknak

Napjainkban egyre többet hallani a különféle allergiákról. A média minden válfaja árasztja a témával kapcsolatos, hangzatos kifejezéseket, akaratlanul is úton-útfélen szembetaláljuk magunkat olyan fogalmakkal, mint a szénanátha, a csalánkiütés, az ekcéma, az allergén, az érzékeny bőr és még sorolhatnám. Sajnos nem csak minket, embereket érintenek ezek a sok kellemetlenséggel járó problémák, de négylábú kis kedvenceink is áldozatul eshetnek az ilyen "civilizációs betegségeknek". Igaz, náluk más tünetek dominálnak - elsősorban a bőrtünetek, viszketegség, ekcémás sebek jelentkeznek, míg a humán esetek nagy részét inkább a légzőszervi panaszok jellemzik.

Mi is az allergia?

Egyszer egy kollegám szellemesen és találóan azt mondta, az allergia az unatkozó immunrendszer betegsége. Valóban, napjaink eltúlzott higiéniás kampányai, a különféle baktérium- és csíramentesítő szappanok, tisztítószerek, agyonkezelt ételek, a megfelelő ok és kontroll nélkül szedett antibiotikumok mindennapos használata bizony megfosztja szervezetünk védekezőrendszerét attól az egészséges mennyiségű ingertől, amely a normális működéshez szükséges (egyesek szerint egy egészséges gyerek a felcseperedése során legalább 1 kg koszt el kell, hogy fogyasszon). Ezek mellett ráadásként a rengeteg szennyezőanyag, amely környezetünket terheli, mint pl. a szmog, vagy a manapság szintén ezernyi fórumon emlegetett téma, a stressz, mind-mind immunrendszerünk harckészségét befolyásolják. Mindezek a hatások azután oda vezethetnek, hogy megtépázott védekezőrendszerünk hibás válaszokat ad egyes ingerekre, amelyek normális esetben nem kellene, hogy "ellentámadást" váltsanak ki szervezetünkből. Az allergia tehát voltaképpen egy ilyen fals, eltúlzott mértékű védekezés, amellyel az a gond, hogy többet árt gazdájának, mint használ, sőt, extrém esetben akár végzetes következményei is lehetnek, ha nem figyelünk oda rá, és adott esetben nem kezeljük.

Hogyan kezeljük az allergiát?

A betegség előbb említett természetéből kiindulva két oldalról közelíthetjük meg a gyógykezelést. Az első, és egyszerűbbnek tűnő mód, ha időben, megfelelően hatékony gyulladáscsökkentő készítményekkel elnyomjuk a káros tüneteket. Amennyiben – és ez sajnos egyedenként változik – a páciens megfelelően reagál a gyógyszerre, úgy a tünetek hamar elmúlnak, a beteg újra élheti mindennapjait. Ez így szépen hangzik, de ha belegondolunk, ez csak egy tüneti kezelés, aminek nem elhanyagolható mellékhatása, hogy az immunrendszerünket más, valódi támadások (baktériumok, vírusok, paraziták) irányában is hatástalanítjuk egy időre. Másrészről pedig, minthogy az alapokot, az allergént nem biztos, hogy sikerül eltávolítani a környezetből, a gyógyszerhatás elmúlásával a tünetek újra visszatérhetnek. Amennyiben ez nem túl gyakori, és egy egyszerűbb kezeléssel elmulaszthatók (pl. évente egyszer egy injekció elég egy kutyusnak), úgy valóban nem biztos, hogy érdemes komolyabban foglalkozni a kérdéssel, bár az ilyen esetek is válhatnak később súlyossá, vagy előfordulhat, hogy a szervezet hozzászokik bizonyos mértékig az adott gyógyszerhez, és akkor növelni kell az adagot, vagy váltani kell készítményt.

A másik módszer költségessége és körülményessége miatt kevésbé elterjedt az állatorvosi gyakorlatban és a köztudatban, de talán jobban átgondolva hosszútávon mindenképpen jobb megoldás, azaz valóban megoldása lehet a problémának. Az ilyen típusú kezelésnek minden esetben a pontos vizsgálat szolgál alapjául, hogy kiderítsük, konkrétan mi az az allergén ( = olyan anyag, amely allergiás reakciót vált ki), amely a tüneteket okozta az adott páciensnél. Ez történhet a humán gyakorlatban is elterjedt bőrteszttel, illetve vérből. Utóbbinak előnye, hogy a nem csak informál minket az allergénről, de a későbbiekben a vérvizsgálat alapján egyedre szabottan elkészíthető egy ún. hiposzenzibilizáló oldatsor, amely a megoldás kulcsa (hiposzenzibilizálás = az érzékenység csökkentése). Ezek az oldatok különböző koncentrációban tartalmazzák a kimutatott allergént, és lassanként emelve a dózist, meghatározott időközönként bőr alá juttatva az anyagot, tulajdonképpen hozzászoktatjuk a szervezetet a problémát okozó allergénhez, megtanítjuk rá, hogy "ne félj, ez nem is okoz bajt, nem kell ellene küzdened". Így a később a környezetből ható inger már nem vált ki kóros válaszreakciót, az immunrendszer azonban megőrzi hatékonyságát a valóban kóros hatásokkal szemben.

Hogyan működik a hiposzenzibilizálás és mik a hátrányai?

Mint már említettem, az oldatsorozatot fokozatosan, meghatározott időközönként adjuk be. Az egész folyamat átlagosan 25 hetet vesz igénybe, ettől lehetnek egyedi eltérések. Amire előre fel kell készülni, hogy mint minden biológiai folyamat, ez is hozhat váratlan fordulatokat. Így például bizonyos mértékben a gyógykezelés első fázisában a tünetek esetleg éppenhogy erősödnek, mintsemhogy múlnának. Ha ez túlzott mértékű, akkor a kezelésen módosítani kell (kisebb léptekben kell emelni az adagot, kiegészítő gyulladáscsökkentő kezelést kell alkalmazni). Ezért fontos, hogy a kezelés teljes ideje alatt a kezelőorvos folyamatosan figyelemmel kísérhesse páciensét, és bármilyen felmerülő problémáról tájékoztassa őt a gazdi. A másik, esetleg felmerülő gond, hogy a kezelés egyes esetekben nem, vagy nem teljes mértékben hat. Egy 100 kutyát figyelembe vevő német tanulmány szerint a hiposzenzibilizálás kb. az esetek 70 %-ában járt sikerrel. Kimutatták, hogy a gyógyulásra való kilátások annál jobbak, minél hamarabb kezdjük el a terápiát az első tünetek jelentkezése után. Valamint úgy tűnik, hogy a fiatal állatoknak, és azoknak, amelyeknél nem alkalmaztak más kezelést, jobbak az esélyeik (itt utalnék vissza a gyulladáscsökkentőkkel kezelt állatok esetére - nem éri-e meg jobban mindjárt az elején, nagyobb gyógyulási esélyekkel megpróbálni a hiposzenzibilizálást, mint később, esetleg túlesve néhány évi procedúrán?).

Az alapvizsgálat menete

Az allergiateszthez a legalább 1 hónapja nem kezelt állattól kis mennyiségű vért veszünk. A laborban első lépésként az ún. allergéncsoportokat vizsgálják. Ezek:

  • szezonális
  • nem szezonális
  • penészgombák
  • élelmiszerek A
  • élelmiszerek B (utóbbi 2 csak kutyák esetében)

Amennyiben a teszt pozitivitást mutat az egyik csoportra, akkor az adott csoporton belül vizsgálják tovább egyes allergénekre lebontva a mintát. Esetenként egyszerre több csoportnál is mutatkozhat reakció, ilyenkor minden pozitívnak bizonyuló csoportot végigvizsgálnak. A csoportokon belül az egyes allergének a következők:

  • szezonális - különböző fűfélék, fák
  • nem szezonális - háziporatka, étkezési atkák, bolhanyál, emberi hámsejtek, macskahámsejtek
  • penészgombák - Alternaria tenuis, Aspergillus fumigatus, Cladosporium herbarum, Penicillium notatum, Candida albicans
  • élelmiszerek A - tehéntej, tyúktojás, szója, kukoricaliszt, búzaliszt
  • élelmiszerek B - marhahús, sertéshús, birkahús, halliszt, földimogyoró

Amennyiben a vizsgálat egy élelmiszeralkotórészt mutat ki, akkor meg lehet próbálni az adott élelmiszer kiküszöbölését az állat étrendjéből, ez esetben nem feltétlenül szükséges a hiposzenzibilizálás, hiszen az élethosszig betartott, megfelelő diétával az állat tünetmentessé tehető. Az ilyen esetekre egyébként a nevesebb tápgyártók számos tápot kifejlesztettek, kifejezetten hipoallergén tartalommal. Rosszabb esetben az allergén nem kiküszöbölhető (pl. háziporatkák, étkezési atkák, stb.), ilyenkor megrendelésre előállíttatjuk a hiposzenzibilizáló oldatot, amellyel azután elkezdhetjük a kezelést.

A vizsgálat eredménye a vérvételtől számított kb. 3 héten belül kapható kézhez, és a tulajdonossal való rövid konzultáció után döntünk a további lépésekről. Ha a hiposzenzibilizálásra kerül sor, az oldatok a megrendeléstől számított újabb 3 hét múlva készülnek el.

A vizsgálat alapdíja 21.000 Ft, ha több csoportot kell vizsgálni, akkor további 6000 Ft csoportonként. A hiposzenzibilizáló oldat ára 29.000 Ft.



Mikrochip, egyedi azonosítási rendszer (Indexel)

Feltöltés alatt



Dysplasia-szűrés

Feltöltés alatt



Műtét

Feltöltés alatt



Idős állatok komplex vizsgálata

Feltöltés alatt



Kölyökkutya vásárlása

Feltöltés alatt



Ivartalanítás

Feltöltés alatt